Drága édes Viki!
34 napja és közel 18 órája a baleseted
következtében elindultál arra az útra ahová mi nem tudtunk
elkísérni. A Magyar repülő közösség minden tagját lesújtotta a
hír, könnyek milliói hullottak és hullanak érted. A Malév
repülőklub elvesztette az egyik, vagy talán a legédesebb tagját
az üzemnapok mosolygó színfoltját. Ráébresztettél minket arra,
hogy tévesen hisszük azt hogy minden jó dolog örök létű az
életünkben. Sokan most eszméltünk rá arra, hogy jobban
megbecsüljük illetve szeressük a családunkat, barátainkat és a
repülős társainkat! Az elmúlt hetekben azon örlődünk hogy
történhetett meg ez az egész.
Az nem lehet hogy itt a Földön nem volt Rád szükség! Az
egyetlen elfogadható magyarázat az hogy odafönt az égi
világban nagyobb szükségük volt Rád az angyaloknak és
valószínűleg te fogod megmenteni a világunkat! Az a veszteség
ami mi kis családunkat érte ép ésszel felfoghatatlan. Bár
elvesztettünk a szüleid itt vannak velünk család a
családunkban!
Pótolhatatlan, elfelejthetetlen vagy és ott leszel szívünkben
ameddig az utolsót is dobban életünk legvégén.
Viki! Eljött az idő amit szerettünk volna elkerülni. Össze
szorítjuk a fogunk, torkunkban gombóccal és szemünk alatt
könnyekkel búcsúzunk tőled! Búcsúzik tőled szerető édesanyád
Katalin, nővéred Alexandra, édesapád Tibor és barátaid a
Malév repülő klub! Szép lassan, egyesével mi is csatlakozni
fogunk és újra találkozunk. Én csak azt kérem addigra rendezd
be a starthelyet, a repülő legyen felszállásra kész és vigyél el
repülni ! Köszönjük hogy itt voltál velünk és hogy szereteteddel
boldogabbá tettél minket!
Drága pici pilótalány repülős hagyomány szerint kívánok
neked:
Kék eget, és jó repülést!
Ég veled Tolnai Viktória